Optika alapjai

A szem felépítése

Szemünk működése nagyban hasonlít egy fényképezőgéphez. Szemünk igen szoros összeköttetésben áll agyunk látásban részt vevő részeivel. Tehát a szemünk nem más, mint a fényképezőgép, agyunk pedig az előhívó eszköz.

A szem legkülső, a levegővel érintkező, teljesen átlátszó részét, szaruhártyának (cornea) nevezzük. A szaruhártya nemcsak rendkívül ellenálló, kb. 0,5mm vastagságú szövet, hanem a legnagyobb, kb.+43 dioptria törőerővel rendelkező része. A körülötte elhelyezkedő fehér színű ínhártya (sclera) hasonló szerkezetű, de nem átlátszó, amely a szem teljes egészét kívülről körbeöleli. Ha átlátszó lenne, akkor kép nem keletkezne a szemünkben, túl exponálnánk a „filmet."

Asztigmatizmus

Az optikában az asztigmatizmus vagy asztigmia (nem pontszerű leképezés) oka, hogy a végtelenből érkező fénysugarak közül, a lencsén való áthaladás után a vízszintes síkban haladók nem azonos pontban egyesülnek mint a függőleges síkban haladók. Ugyanúgy, mint a tükör esetén, még ha keskeny fénynyaláb esik is a lencsére, ha az optikai tengellyel nagy szöget zár be, nem egyetlen pontba képeződik le, hanem két rövid, egymásra merőleges, éles vonallá húzódik össze. Az egyik vonal a lencséhez közelebb, a másik a lencsétől távolabb keletkezik.

Közel s távol

Ön milyen szemüveget visel? Rövid vagy távollátó Ezt a kérdést sokan nem tudják megválaszolni, ami nem meglepő, mert zavaró kicsit az elnevezés. Aki rövidlátó, az közelre jól lát, de távolra nem éles a kép, aki távollátó, ő közelre nem lát olyan jól, viszont nekik a távollátásnál is lehetnek gondjai.

Presbyopia

Presbyopia a szemnek egy olyan állapota, amelyben a szem a kor előrehaladtával fokozatosan veszít az közeli tárgyakra való fókuszálási képességéből. Alapja, hogy a szemlencse veszít rugalmasságából és ezzel csökken az alkalmazkodóképessége. Ez egy természetes folyamat az öregedés során, ugyanúgy, mint az ősz haj, vagy a ráncosodó bőr.